Címke: könyv

Vegabudapest, avagy a vegák nem azok, akiknek hittük őket

Vegabudapest, avagy a vegák nem azok, akiknek hittük őket

Már percek óta ülök itt a gép előtt és azon gondolkozom, hogy minek nevezzem, hova soroljam be a Vegabudapest című könyvet. Hogyan kategorizálhat az ember egy írást, amiben ennyi minden kapott helyet? Egyszerre tartalmas interjúkötet színes egyéniségekkel, kortárs vega recepttár és izgalmas, nagyon személyes étteremajánló […]

anti-határidőnapló, amivel a fogadalmak tényleg teljesülhetnek

anti-határidőnapló, amivel a fogadalmak tényleg teljesülhetnek

Pár hete beszámoltam nektek a slow living mozgalommal való találkozásomról és arról, hogy milyen hatással volt ez az életemre. Miután kitettem a cikket, Iza, a 160 gramm blog szerzője felhívta a figyelmemet arra, hogy érdemes lehet egy pillantást vetnem a Slow Budapest oldalára, rendezvényeire és […]

vegán reggeli szakácskönyv: egy húsevő véleménye

vegán reggeli szakácskönyv: egy húsevő véleménye

Habár a blogon szereplő receptek nagy része vegán, én nem vagyok az. Tulajdonképpen “csak” két dolog választ el a vegán étrendtől: a tengeri herkentyűk, illetve a máj, április óta pedig folyamatosan eszembe jut, hogy mi lenne ha, végleg elhagynám a húst – de ez egy másik téma, ami egy külön bejegyzést igényel. Ma a Vegán reggeli című szakácskönyvé a főszerep, aminek megszerzésére már több szempontból is nagyon vártam.

Először is a szerző, Zizi miatt, akinek receptjei rendszeresen helyet kapnak az ebédmenüink sorában és az asztalunknál is, tehát a minőség garantált volt – legalábbis számomra. Másodsorban a könyv tematikája is levett a lábamról, hiszen pont a reggeli étkezéseknél szoktam a leginkább azt érezni, hogy habár minden étel a fülemen jön már ki, nincs ötletem, hogy mit készítsek helyettük. A harmadik indok kicsit nevetséges, de igaz és büszkén vállalom: annyira gyönyörű a Vegán reggeli borítója, ráadásul olyan remekül passzol a Mindenmentes szakácskönyvhöz, hogy muszáj volt ezt is beszereznem! Ugyanez érvényes a napokban megjelenő Glutén nélkül című kötetre, egyszerűen gyönyörűek ezek a grafikák, teljesen a rabjuk lettem. A tömött könyvespolcunk pedig aggódva kérdezi: hány darabja lesz még a sorozatnak?

Kinézet és minőség

Ha már a borító méltatásánál tartottunk, ne is menjünk messzebbre, hanem kezdjük a külcsín bemutatásával a véleményezést. A Vegán reggeli egy keménykötésű, 215 oldalas szakácskönyv, amiben 70 növényi alapú reggeli receptet talál az olvasó. Emellett pedig kis piktogramok segítik az ételek kategorizálását, amik segítségével például eldönthető, hogy az étel gluténmentes-e. Számomra nagyon szimpatikus, hogy ha csak zab szerepel allergénként a receptben, még akkor sincs rásütve a gluténmentes jelző elővigyázatosságból, így kezdő diétázók sem ejthetnek hibát. A jelrendszer emellett tájékoztat a receptek jellegéről (melegítő, energizáló, gyors, vitamindús, stb.), illetve jelölve van külön a szénhidráttartalom, az elkészítési idő és a kalóriák száma is. 

A választott betűtípusba azonnal beleszerettem, főleg a címek kinézete varázsolt el. Amikor megpillantottam őket, közöltem Péterrel, hogy erről a könyvről öröm lesz írni a betűtípus miatt, amire ő értetlenül nézett. Sebaj, az ember (lánya) megengedhet magának egy kis felszínességet is néha, nem? 🙂 Egyébként szellősen szedett, könnyen átlátható és olvasható könyv a Vegán reggeli, szóval kinézetre csillagos ötöst kap tőlem.

vegán reggeli szakácskönyv értékelés | www.thepuur.com #vegan #reggeli

A tartalomról

A könyv egy útmutatóval kezdődik, ahol a vegán étkezésről, illetve a Zizi által használt alapanyagokról olvashatunk bővebben. Ez az alapvető tájékoztató kitér még többek között a bevásárlásra, tárolásra, mértékegységekre és konyhai praktikákra is, érdemes elolvasni. A receptek sorrendjének felállítása a hozzávalók alapján, betűrendben történt: először jönnek az almás ételek, végül pedig az ún. szuperélelmiszereket tartalmazó reggelik. Számomra kicsit szokatlan ez a struktúra, de a könyv végén egy tárgymutatót is találunk, ahol egy hagyományosabb kategóriarendszert követ a felsorolás (italok, egytálételek, kenyérfélék, palacsinták, stb.).

Minden “fejezet” előtt bemutatásra kerül a főszerepet játszó hozzávaló, itt olvashatunk annak tápanyagtartalmáról, fajtáiról, felhasználhatóságáról is. Több olyan érdekességet is olvastam, amiről eddig fogalmam sem volt, de bevallom, hogy ezeknél az ismertetőknél azért éreztem némi elhatárolódást magamban. Többször is megjelenik a lúgosítás mint fogalom, amivel kapcsolatban elég szkeptikus vagyok, ezt a szekpticizmust pedig csak megerősítették a lúgosítás értelmét cáfoló, orvosok tollából származó cikkek, amiket olvastam. Ettől függetlenül a Vegán reggeli tartalmilag is nagyon korrekt szerintem, ebben a pontban egyszerűen csak nem értünk egyet. 

vegán reggeli szakácskönyv értékelés | www.thepuur.com #vegan #reggeli

Természetesen mindegyik recept tejtermék-, tojás-, méz-, hal- és húsmentes. Találhatunk benne néhány gluténmentes fogást is, illetve jó pár recept gluténmentesíthető egy mozdulattal, ha gluténmentesre cseréljük a sima zabot. Egyébként Zizi főleg tönkölyliszttel dolgozik (“fehérrel” és teljes kiőrlésűvel). Maguk az ételek fantasztikusan néznek ki, változatosak és ötletesek, a könyv abszolút beváltotta a hozzá fűzött reményeimet, ami a reggelik sokszínűségének növelését illeti, vegánoknak és tejallergiásoknak kötelező darab lehet.

Ilyen a Vegán reggeli …

… a hagyományos ételeket kedvelők szerint

Megmutattam a könyvet anyukámnak, aki mindenevő. Élvezettel lapozgatta, rögtön lecsapott a cukkinis kenyér ötletére, illetve ő is csodálkozott, hogy mi minden fér bele a vegán reggeli fogalmába. Apukám közölte, hogy ő eddig is vegán reggelit fogyasztott minden nap. 🙂 Számomra meglepő volt, hogy milyen nyitottsággal fogadták a recepteket, ami végül is érthető: az ember általában szereti a változatosságot, emiatt pedig a Vegán reggeli mindenevőknek is nagyon inspiráló lehet. Nyilván viszonylag kevés húsevő fog vegán bacont majszolni a hecc kedvéért, de a banánkenyér, a különféle müzlik, kalácsok, muffinok, palacsinták bárkinél sikert aratnának, abban biztos vagyok.

… az IR-diéta szempontjából

Itt már szűkül egy kicsit a kör, hiszen az IR-diéta elég szigorú a reggelire nézve, a gyors felszívódású szénhidrátok pedig több receptben is megjelennek. Viszont remek tízórai vagy uzsonna ötleteket meríthetünk a könyvből, a legtöbb étel alapja amúgy is a tönkölyliszt, maximum az arányokon kell helyenként változtatni – a szénhidrátszám pedig minden fogás mellett szerepel, úgyhogy egy gonddal kevesebb. Több receptnél előfordul, hogy édesítésre van szükség, ilyenkor Zizi datolyát vagy valamilyen szirupot (pl. agavé) használ. Ez nyilván felejtős így, de eritritre, szteviára, xilitre vagy egyébre cserélni még így sem nehéz, csak a számolásról kell magunknak gondoskodni ilyenkor. A fókusz tehát nem az IR-barát recepteken van, kezdőknek ezért nem feltétlenül ajánlanám, de régi motorosok megfelelő körültekintés mellett érdekes ötleteket meríthetnek a könyvből.

… a gluténmentes diéta szempontjából

Ahogy említettem fent, a gluténmentesség megbízható módon jelölve van mindenhol, ám viszonylag kevés receptet találunk, ami teljesen gluténmentes. Kicsit lehet növelni a számot, ha a zabra épülő recepteket is figyelembe vesszük. Ahol liszt is kell az ételbe, ott legtöbbször tönkölyliszt szerepel – ezt a döntést Zizi a könyv elején el is magyarázza. Természetesen lehet cserélni gluténmentes verzióra is a liszteket, de tapasztalt GM-szakácsok és szakácsnők tudják, hogy ez nem olyan egyszerű.

… az IR-diétával ötvözött glutén-, tejtermék- és tojásmentes diéta szempontjából

Hát… Ahogy sejteni lehet, a fenti halmazok metszete nem túl nagy. Ám annak ellenére, hogy a receptek jelentős részét eléggé át kell alakítanom, ha a Vegán reggeli alapján szeretnék valamit elkészíteni, én örültem a könyvnek. És nem, nemcsak a csodaszép külseje miatt, hanem mert inspiráló és elgondolkodtató is egyben, hiszen látszik: a vegán étkezés tele van finom és változatos fogásokkal.

vegán reggeli szakácskönyv értékelés | www.thepuur.com #vegan #reggeli

Összefoglalva

Igényes és szép szakácskönyv, amiben sok háziasszony és háziférfi (séf? hogy mondjuk ezt?) lelheti örömét. Vegánok, tej- és tojásérzékenyek, illetve húsevők is rengeteg jó receptet találhatnak benne, de rutinos IR-esek számára is hasznos lehet. A képeken a chia fresca recept megvalósítását láthatjátok, ami egy nagyon finom és könnyű ital, és amihez hasonlót én is szoktam vinni úszás utánra (csak olyankor kicsit több szénhidrát kell bele) – remek energiaital és nagyon viccesen néz ki. Na meg egészséges is. Szóval ennyit arról, hogy a vegánok csak salátát esznek. 🙂

A maximális korrektség érdekében meg akartam osztani veletek, hogy a bejegyzést a BOOOK kiadó támogatta egy recenziós példánnyal, ez viszont semmilyen szempontból nem befolyásolt – a fent olvasható írás a saját véleményemet tükrözi. Ettől függetlenül minden elismerésem a kiadóé, amiért külföldi, modern példát követve együttműködik a magyar blogoszférával, ezzel elősegítve a fenntartható, minőségi blogtartalom előállítását. Köszönöm, szuperek vagytok! 🙂

magok a konyhában: babos sütik és vegyes érzelmek

magok a konyhában: babos sütik és vegyes érzelmek

Akinek kalapács van a kezében, az mindenhol szöget lát – ez történt velem is, amikor először vettem kézbe Bezselics Ildikó új szakácskönyvét, a Magok a konyhában című “trilógia” első részét, ami a Hüvelyesek alcímet viseli. Már az első pár receptnél feltűnt ugyanis, hogy következetes jelölési […]

mindenmentes szakácskönyv: az első benyomások

mindenmentes szakácskönyv: az első benyomások

Annak ellenére, hogy a főzésért és az olvasásért is rajongok, a szakácskönyvek sosem dobogtatták meg a szívemet. Minek a nyomtatott lapok közti kereséssel vesződni, ha mindössze egy kattintásra vagyok többmillió recepttől? Szentül hittem, hogy ilyesmire sosem fogok költeni. Azonban amikor az egyik kedvenc blogom szerzője bejelentette, […]

őszinteségről, stresszről, és egy könyvről

őszinteségről, stresszről, és egy könyvről

A mai poszt több szempontból is rendhagyó lesz. Egyrészt nem szépirodalmi műről lesz szó, másrészt szembemegyek az elveimmel és olyan könyvet mutatok be, amit még végig sem olvastam. Harmadrészt tulajdonképpen nem is mutatom majd be a könyvet, hanem csak felhasználom arra, hogy megereszthessek egy vallomást. Ha a blog olvasója lennék, valószínűleg ez lenne az a pont, ahol már zárnám is be a böngésző ablakát, hogy érdekesebb és hitelesebb olvasnivaló után nézzek, azonban a blog írójaként reménykedek, hogy ti, akik olvassátok ezeket a sorokat, mégsem tesztek így. Ugyanis egy nagyon fontos könyvről van szó, és egy nagyon fontos témáról.

Új irány

Sokat gondolkoztam azon, hogy hol húzzam meg a határt a blogra szánt tartalom és a magánélet között, nyilván nem könnyű megállapítani, hogy mi az, ami másnak is érdekes és hasznos, ugyanakkor számomra sem túl intim. Mostanában egyre több – eleinte csak félénk és tapogatózó – visszajelzést kapok a blog kapcsán arról, hogy mennyire sokan járnak hasonló cipőben, mint én. Speciális betegségekkel, ételérzékenységgel, furcsa tünetekkel küzdünk, és közben próbálunk kitartani és teljes életet élni. Lehetőleg úgy, hogy másoknak semmi se tűnjön fel – legalábbis nálam ez mindig egy fontos szempont volt. Ezek a visszajelzések, a ti őszinte és sokszor magányos vagy kétségbeesett hangjaitok ráébresztettek azonban, hogy mekkora hibát követek el. Hiszen ha segíteni szeretnék másoknak, változtatnom kell: ha hallgatok és nem beszélek őszintén a rossz, vagy akár tabunak számító, szégyellnivaló dolgokról is, azzal közvetve másokat is arra biztatok, hogy cselekedjenek hasonlóan. Ez pedig nem mehet így tovább.

Reggel például azt terveztem, hogy írok egy könnyed stílusú könyvajánlót a Stresszoldó és relaxációs módszerek című könyvről, de felkelés után nem sokkal félrecsúszott minden és emiatt először úgy gondoltam, hogy az egészet elsunnyogva inkább nem írok semmit semmiről, mert úgyse menne a jókedv tettetése. De a fenti sorok fényében arra jutottam, hogy inkább beszámolok a valóságról, hátha másnak is erőt ad, hogy nincs egyedül.

A stressz és én

Alapból bal lábbal keltem fel, de ezt nem voltam hajlandó belátni, úgyhogy kapkodva nekiláttam életem első mindenmentes gofrijának, ami természetesen nem úgy viselkedett, ahogy képzeltem. Ezen (magamat hibáztatva) annyira felpaprikázódtam, hogy mire Péter odajött hozzám, hogy felajánlja a segítségét, már közel voltam az összeomláshoz, úgyhogy vele is jól összevesztem. Ekkor jött a bűntudat, a címkézés, a “milyenszörnyűembervagyokmármegint”, és a gödör alja: a hasmenés. Bizony, ez az egyik sötét titkom. Ha minden igaz, Crohn-betegségem van, ami az én kis önmarcangolós beállítottságomnak köszönhetően igen gyakran remek perceket tud szerezni a WC-nek és nekem.

A történet tanulsága számomra az, hogy nem velünk van a baj, akkor sem, ha kiakadunk, és nem vagyunk rossz emberek ilyenkor, egyszerűen csak helytelenül kezeljük a stresszt. Ami természetesen mindannyiunkra máshogy hat és mindenkinek mást jelent, nekem például lehetőséget ad arra, hogy a testem ellenem forduljon, vagy figyelmeztessen, hogy elég. Már évek óta próbálok különböző módszerekkel javítani az életemen és a hozzáállásomon, de erről majd máskor mesélek. Ma inkább egy olyan gyorssegítséget szeretnék a figyelmetekbe ajánlani, ami eddig meglepően sokat segített nekem is: 20 perce még mindig aktív életet éltek a beleim és olyan erős fejfájás gyötört, hogy a szemem nyitva tartása is nehezemre esett – most meg itt ülök és szinte vígan gépelem ezeket a sorokat. A kulcs pedig nem más, mint a légzés.

A jó légzés titka

Figyeljétek meg, hogy hova vesztek levegőt, mellkasba vagy hasba? Én eddig az előbbit preferáltam, de most igyekszem áttérni a hasi légzésre. A stresszoldós könyvből megtudtam ugyanis, hogy már az is rengeteget jelent a stressz kezelésében, a fájdalom elviselésében és a koncentráció fenntartásában, ha helyesen lélegzünk. Majd írok még hosszabban a különböző technikákról, de egyelőre próbáljátok ki ti is a következőket:

  • nap közben térjetek át néhányszor a hasi légzésre (ha eddig mellkasi légzést végeztetek)
  • stressz, fejfájás, fáradtság esetén pedig adjatok magatoknak öt percet, amikor csukott szemmel csak arra koncentráltok, hogy a hasatokba vegyetek levegőt és megfigyeljétek a levegő áramlását – ha könnyebb, mondjátok magatokban belégzéskor azt, hogy “belégzés”, kilégzéskor pedig azt, hogy “lazíts”

Csodát tenni nem fog, de rengeteget tud javítani egy-egy problémás helyzeten a légzés. Legalábbis nekem eddig ez a tapasztalatom. Egyébként a könyv különböző stresszkezelési technikákat vesz sorra, amiket példákkal, gyakorlófeladatokkal és ábrákkal tesz még szemléletesebbé. Az első fejezetek a stressz és a saját állapotunk megismeréséről szólnak, utána jönnek a módszerek, a végére pedig még praktikus tanácsok, edzéstervek és motivációs stratégiák is befértek. Nekem már ez a légzőgyakorlat is sokat segített, úgyhogy kíváncsian várom a többi tippet is.

12910103_992126770840883_1150738505_n

Köszönöm

Végezetül – ha már az őszinteségnél tartunk – hadd ragadjam meg az alkalmat, hogy köszönetet mondjak mindenkinek, aki a szeretetével, elfogadásával, visszajelzéseivel és kitartásával támogat. Köszönöm nektek, kedves olvasók, hogy őszinte lehetek veletek és azt is, hogy ti is megnyíltatok nekem. Köszönöm Péternek, aki nevéhez méltóan a legsötétebb időkben is sziklaszilárd támaszom és legbátrabb előkóstolóm volt. Köszönöm a szüleimnek, hogy minden őrült diétámon és lelombozó diagnózison keresztül támogatnak, Gerdinek, hogy mindig megért és feltétel nélkül szeret – úgy, ahogy vagyok. Köszönöm a barátaimnak, hogy még mindig azok, és köszönöm Péter szüleinek is a töretlen kedvességet és megértést, amivel mindvégig körülvettek. Nélkületek nem menne.

 

Kövess minket a Bloglovinon is 😉